Rólunk

Dr. Vizserálek Rájen

"Már az egyetemen is tudtam, hogy kicsit más a gondolkodásom, mint a többieknek. Szinte mindenkit érdekel a sebészet, a műtétek és minden ami velük jár, de valahogy ezt a világot sosem éreztem az enyémnek. Nem vagyok az a barkácsolós típus, én gondolkozni szeretek. Kideríteni mi miért történik, megtalálni az összefüggéseket. Volt lehetőségem bőven megtanulni műteni, de a szívem sosem oda húzott. 

Nekem a belgyógyászat, az ultrahangozás, a gazdikkal való kommunikáció az, ami különlegessé teszi ezt a munkát. Utánajárni a betegségeknek, elmagyarázni érthetően, hogy mi történik kedvencükkel. Ez az ami miatt nem cserélném másra az állatorvoslást. 

Szóval igyekeztünk ehhez minden eszközt beszerezni, hogy a lehető legjobban csinálhassuk munkánkat. Nekem az egyik legizgalmasabb része az, hogy olyan vizsgálatokra is van lehetőség, amik sokkal teljesebb képet adnak egy adott betegségről, amikről sokan talán azt gondolnák, hogy feleslegesek. Pedig egy alapos diagnózishoz, nyomonkövetéshez elengedhetetlenek."

Dr. Vizserálek Enikő

"Már gyerekkoromban is az a csendes lázadó típus voltam. Aki szinte keresi a nehezebb utat, a kitaposatlan ösvényeket. Így talán nem meglepő, hogy már az egyetem előtt biztos voltam benne, hogy egzotikus állatokkal kell foglalkoznom. Ez még mindig egy olyan terület, ahol viszonylag kevés az állatorvos és még ma is sokan úgy gondolják, hogy talán igény sincs rá. Távolabb nehezen lehetnének a valóságtól.

Aztán mindig is lenyűgözőnek találtam a szemeket. Annyira komplex, elképesztő szerv. Ez a szakirány később került a többi mellé, de hamar rájöttem mennyire érdekel a témakör. Ezért megtettem mindent, amit csak tudtam, hogy a lehető legjobban végezhessem munkámat ezen a területen is. 

Nagyon szeretek rajzolni, festeni, alkotni, így a sebészet is közel áll hozzám. Kettőnk felosztása már kezdetektől is az volt, hogy Rájen kitalálja mi a gond, én pedig megműtöm ha szükséges. Ezt a felállást szeretnénk megtartani a jövőben is, viszont májusban három főre bővül a családunk, ezért a sebészetet egy ideig félre kellett tennünk."